A WHO a mentális zavarok közé sorolta a játékfüggőséget

Az Információs Pontokon az érintettek teljes körű tájékoztatást kaphatnak azon intézményekről, szervezetekről, ellátó helyekről, melyek képesek kezelni problémájukat. Az Információs Pontok munkatársai mindemellett szükség szerint az adott szervezettel, intézménnyel történő kapcsolatfelvételben is segítséget nyújtanak. online kaszinó A Gambling Therapy támogatja az egyének arra vonatkozó jogát, hogy amennyiben kedvük tartja, törvényes szerencsejátékkal kapcsolódjanak ki.

A különféle szenvedélybetegségek tünetei alapvetően azonosak, általánosságban véve meg vannak a sajátos jellemzői, melyekből erre az állapotra lehet következtetni. Fontos megjegyezni, hogy a szenvedélybetegeknek nincs betegségtudatuk, általában valami drasztikus esemény szükséges ahhoz, hogy maguknak is beismerjék, hogy problémával állnak szemben. A genetika olya módon játszik szerepet, hogy családi halmozódás figyelhető meg sok esetben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy például egy dohányzó szülő gyermeke is dohányzó lesz, vagy más addiktív tevékenységet fog folytatni, ám az esélye nagyobb lehet, mint nem dohányzó szülők esetében.

„Az emberek általában azt hiszik, hogy a gyerekek technológiafüggők, és minden percüket azzal is töltik, minden más tevékenységet kizárva, pedig egész más a helyzet. Kutatásaink szerint használják a technológiát, esetenként más tevékenységeket is támogatnak vele, például a házi feladat megírását. Akárcsak a felnőttek, a digitális technika használatát egész napra kiterjesztik, miközben más dolgokkal is foglalkoznak”– foglalta össze Killian Mullan, a tanulmány egyik szerzője. Nem véletlen, hogy az olyan háztartásban, ahol nincs számítógép, a gyerek jelentős hátrányban van kortársaival szemben.

A közepes és alacsony rehabilitációs potenciállal rendelkező betegek főként orvosi segítséget kérnek, a magas rehabilitációs potenciállal rendelkező betegek aránya nem haladja meg a 10%-ot. A szerencsejáték-függőséggel küzdő betegek rehabilitációs potenciáljának szintjének fő összetevői természetesen sajátos relativitást mutatnak. Jelentős ingadozások figyelhetők meg a magas, közepes vagy alacsony rehabilitációs potenciált jellemző négy blokk mindegyikében rejlő diagnosztikai jellemzőkben. A magas rehabilitációs potenciállal rendelkező betegek kezelése és rehabilitációja általában járóbeteg-ellátásban történik. A pszichoterápiás módszerek közül előnyben részesítik a racionális pszichoterápiát, az autogén tréninget, a neurolingvisztikus programozást, a testorientált terápiát, a naplóírást és a házi feladatokat. Fontos helyet foglal el a tranzakcióanalízis módszere, amelyet nemcsak a beteggel, hanem a családtagokkal is végeznek.

Ennek a fajta szenvedélybetegségnek a veszélye éppen abban rejlik, hogy egy társadalmilag elfogadott eszközről van szó, amit mindannyian használunk, így nem vagy csak jóval nehezebben tűnik fel, ha környezetünkben valaki ezektől függővé válik. Emiatt az irányukban megnyilvánuló társadalmi tolerancia is felülmúlja az egyéb addikciókét, sem a beteg, sem a környezete nem tekinti az ilyen viselkedésformát problémásnak, bár ezek a „modern” addikciók is magukon viselik a „klasszikus” addikció minden jellemzőjét. Sokak szerint az interneten való böngészés viszonylag ártalmatlan, de vannak olyanok, akik már annyi időt töltenek a számítógéppel vagy az internettel, hogy az már megzavarja mindennapi életüket, életvitelüket. Ha egy cselekvés vagy vágy akadályozóvá válik, és elsőbbséget élvez az ember életének olyan fontos aspektusaival szemben, mint például a kapcsolatok, a munka vagy az iskola, akkor az függőségnek minősülhet. A játék során, közvetlenül a befejezése után jelentkezik, vagy egy, ritkábban két nappal elhalasztható.

A betegek a nagy nyereményekben és a nagy szerencsében keresik a kiutat. Végül eljön a nap, amikor minden lehetséges jogi anyagi forrás kimerül, és “rendszerösszeomlás” következik be. Ebben a szakaszban jelennek meg először az öngyilkossági gondolatok és a vágy, hogy mindenki (család, barátok, hitelezők) elől elbújjanak. Egyes játékosok abba a fázisba lépnek, hogy feladják a nagy nyereményért folytatott küzdelmet, csökken a szerencsejáték-tolerancia, és beköszönt a csalódás.

Emellett csoportterápia, egyéni tanácsadás, súlyosabb esetekben pedig pszichiátriai kezelés, gyógyszerek (például antidepresszánsok) is szóba jöhetnek. A szenvedélybetegségek többsége – például az alkohol-, a dohány- vagy a kábítószerfüggőség – évszázadok óta ismert jelenség. A technológia fejlődésével azonban a függőségek újabb formái jelentek meg.

A játék során a motivációs hangsúly a győzelemről magára a játékra helyeződik át, és a szerencsejáték-szenvedély és a túlhajszoltság fokozatosan kezd érvényesülni, ami kifejezett aszténiához és érrendszeri rendellenességekhez vezet. Megjelenik a magas vérnyomás, a tachycardia, a cardialgia, a koncentráció és a memória gyengül, a játékteljesítmény és a professzionalizmus csökken. A játékosok teljesen elfelejtik a racionális és viselkedési hozzáállásukat. A tudat beszűkül, és elvész a helyzetre adott megfelelő reagálás, eltűnik a játék menetének irányításának és a játékkészségek teljes körű használatának képessége. Eltűnik a játék időben történő leállításának, a felállásnak és a játékterem elhagyásának képessége.

• A beteg egyfajta „lógó” játékállapotba merül, amelyben lehetetlen önállóan megszakítani a játékot, és a barátok vagy rokonok sem tudják erőszakkal kihúzni a játékost a játékteremből a dühös ellenállása miatt.
• A nikotin a dohányban található alkaloid, az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer.
• A kritika némi csökkenése, a függőség következményeinek tényeihez való könnyed hozzáállás, szorongó gondolatok a megváltozott viselkedésről.
• A függőség kialakulásában nem elhanyagolható az egyes szerek addiktív potenciálja sem.
• Mindezekért a függő betegek készek „nagyot” fizetni, és pénzzel, drága ingatlanokkal, autókkal, nyaralókkal, lakásokkal, társadalmi stabilitással és családi jóléttel, valamint saját életükkel fizetni.
• A szülőknek nagyon szigorúan meg kell határozniuk a gyerek internethasználatának idejét és helyét.

A digitális korba születés számos előnnyel jár, de számos hátránya is van. Másnap tág pupillákkal, teljes eksztázisban jelenik meg az uzsonnánál, és jó esetben mesél neked a játék izgalmasságáról, rossz esetben abban a hitben tart, hogy ő aludt egész este. A játékfüggők 3%-a súlyosan, míg 15%-a közepes mértékben veszélyeztetett egy, az ELTE-n végzett kutatás alapján.

Vannak olyan esetek, melyek rendkívül súlyosak és orvosi, illetve kórházi kezelést igényelnek, esetleg rehabilitációra szorulnak. „Alapvetően önmagában óriási dolog, ha valaki felismeri és beismeri, hogy képtelen a játék nélkül létezni. A leggyakoribb módszerek az önbeszámolós kérdőívek és a klinikai interjúk. Elkötelezettek vagyunk a felelősségteljes szerencsejáték iránt, és az élvezetes és pozitív játékélmény biztosításának szenteljük tevékenységünket. A hátralékkiegyenlítő támogatás folyósítása alatt a támogatásra jogosult kérelmezőnek vállalnia kell a Terézvárosi Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával való együttműködést.

A gyógyszeres és/vagy pszichoterápiát általában beépítik a függőség kezelésébe, hogy az esetlegesen egyidejűleg előforduló rendellenességekkel együtt – mint például a szorongás, a depresszió és/vagy kényszerbetegség – lehessen kezelni. Az internetfüggőség létezése sokáig vita tárgya volt, de mostanra a probléma léte már elfogadottá vált, bár még nem szerepel a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének (általános nevén DSM-5) legújabb kiadásában. Mint sok más függőség, általában hobbiként vagy munkahelyi feladat részeként indul. A probléma sajátossága, hogy az internet virtuális világa másfajta, sok tekintetben összetettebb élményekkel látja el a „rabját”, mint az egyéb függőségek tárgyai.

Napjainkban, a digitális eszközök elterjedésével és a videojátékok fejlődésével már messze nem csak a pénzről és a szerencsekerékről szól. A viselkedési függőségek új formái jelentek meg, amelyek sokszor alattomosabbak, kevésbé észrevehetők, mégis hasonló romboló hatással bírnak. Ezek közé tartozik például a videójáték-függőség is, amely a fiatalok, különösen a kamaszok és huszonévesek körében terjed rohamosan. Általában a betegek a játékmegvonás után érkeznek a kezelésre, így gyógyszert még kapnak, de, ha lehet – és ez legtöbbször megvalósítható -, gyógyszermentesen mennek már ki a kórházból. A kísérő tünetek, mint például a hangulatzavar, alvászavar, szorongás vagy a nyugtalanság idővel visszahúzódik. A kórfolyamatok gyógyításában fontos szerepet kap a mentálhigiénés segítség, a pszichoedukáció, valamint a szocioterápia.

A család az elsődleges szocializációban játszik jelentős szerepet, így általában, a családi mintákat, szokásokat viszi tovább az ember. A szenvedélybetegség során jelentős mértékben megváltozik az agy jutalmazó rendszere. Az addikciót kiváltó tevékenység vagy szer dopamint szabadít fel az agyban, melynek következtében az egyént jó érzéssel tölti el, egyedi, addig nem tapasztalt lelkiállapotokat tapasztalhat meg, melyet idővel minél gyakrabban és intenzívebben szeretne érezni. Az első, amikor a felhasználó ritkán játszik, és akkor is csupán az élvezet kedvéért. A másik, amikor a felhasználó naponta több órát játszik, de ez nem befolyásolja a társas kapcsolatait. A harmadik, amikor a felhasználó már le is mond társas és létszükségletekről a játék kedvéért, és a gaming a munka, a kapcsolatok, valamint az egészség rovására megy.

Sok esetben a visszaesés annak a téves gondolatnak az eredménye, miszerint „egy kicsi nem árthat”. Ez a kontrollvesztés olyannyira erős, hogy befolyásolja a mindennapi életet azáltal, hogy az egyén másra sem igazán tud gondolni, mint az általa vágyott dologra. Így negatívan befolyásolja az egyén életének gyakorlatilag minden területét.

Az agyban található kémiai anyagok (neurotranszmitterek) és egyes hormonok egyensúlya szintén befolyásolhatja a szenvedélybetegségre való hajlamot. Ugyanígy a mentális problémákkal küzdők – ilyen például a depresszió, szorongás -, hajlamosabbak lehetnek függőségekre, amivel a mentális állapotukon próbálnak meg javítani, enyhíteni a tüneteket. A Játék határokkal program a szerencsejáték-betegségben szenvedőknek és hozzátartozóiknak szintén többféle támogatást nyújt. A függőséggel küzdők társadalmi integrációjához, illetve problémájuk megoldásához a program első szakaszában Debrecenben tartott csoportfoglalkozásokkal járult hozzá, 2017-től azonban már országszerte segítséget nyújt az érintetteknek.

Tehát akinek más függőségei vagy indulatkezelési problémái is vannak, nagyobb eséllyel lesz érintett. A szakember szerint azonban nem szabad azt hinni, hogy ez a betegség csak a gyerekeket érinti. A weboldal a jobb működés és a felhasználói élmény javítása érdekében HTTP-sütiket (cookie-kat) alkalmaz.

„Az ezzel a betegséggel élőkre jellemző a titkolózás, a szégyenérzet, a következmények elbagatellizálása is, ahogy az alkoholistáknál. Csakúgy, mint a számítógépes játékkal kapcsolatos addikció esetében, a szerencsejátéknál is időben kell felismerni a jeleket, és elfogadóan, segítőkészen, türelmesen, de céltudatosan érdemes hozzáállni az ezzel küzdőkhöz” – javasolja Demetrovics Zsolt. Amíg a tanulás részeként ismerkednek meg a digitális eszközökkel, ez nem jelent gondot, ám ha csak szórakozás és unaloműzés miatt játszanak, az növeli az addikció esélyét. Ma már egészen kis kortól elérhetőek az online játékok, ezért a szülők szerepe nagyon fontos annak eldöntésében, mivel és mennyit játsszon a gyerek. Ha őszintén tudnak beszélgetni csemetéikkel arról, hogy mi érdekli őket igazán, akkor egyrészt segíthetnek megtalálni a számukra izgalmas készségfejlesztő játékot, másrészt megtaníthatják a tudatosságot és az egészséges kereteket. Összességében a szenvedélybetegségek kezelési folyamata egy hosszú távú, sok esetben élethosszig tartó folyamat.

Erős szerencsejáték-késztetést írnak le, amelyet nehéz kontrollálni, valamint kényszeres gondolatokat és képeket a szerencsejátékról és az azt kísérő körülményekről. Ezek a kényszeres gondolatok és képek általában felerősödnek az életükben stresszes időszakokban. Ezt a rendellenességet kényszeres szerencsejátéknak is nevezik, de ez a kifejezés vitatott, mivel a viselkedés nem kényszeres jellegű, vagy mivel ezek a rendellenességek kényszeres neurózissal társulnak.

Pszichiátriai betegségek

A túl sok cukor fogyasztása számos egészségi problémához, például a szív- és érrendszeri betegségekhez vagy elhízáshoz vezethet, érdemes tehát odafigyelni a bevitel kordában tartására. A WHO utoljára 1992-ben adta ki az ICD-listát, az új útmutató várhatóan még idén megjelenik. A dokumentumot orvosok és kutatók használják a betegségek nyomon követéséhez és diagnosztizálásához. Extra munkabér és egyéb szolgáltatások, a fontos, hogy tudja magyarul ebben a munkakörben. A kontrollvesztettség miatt nem tudja felmérni a határokat, és ha minden pénze oda, akkor kölcsönkér, de folytatja a játékot. Az addiktológus szakértő szerint a szerencsejáték-függőség esetében szinte csak a drasztikus megvonások jöhetnek szóba, ha a leszokás a cél.

Az ADHD tünetei, például az előre tervezés nehézségei, a rossz időgazdálkodás és az átlagosnál magasabb figyelemi impulzivitás, szintén gyakoriak az internetfüggők körében. Egyesek számára a könnyű információkeresés lehetősége kontrollálhatatlan késztetéssé vált az adatok gyűjtésére és rendszerezésére. Egyes esetekben az információkeresés a már meglévő, rögeszmés-kényszeres (OCD-s) hajlamok megnyilvánulása. A kényszeres információszerzés szintén csökkentheti a munka termelékenységét, és potenciálisan a munka megszűnéséhez vezethet.

A most közzétett dokumentum szerint a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék „elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben”. Néhány országban a játékfüggőséget már a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Hogyan próbálnak megküzdeni az új mentális zavarral az egyes országok? A szenvedélybetegség kezelésének egyik elsődlegesen alkalmazott módszere a pszichoterápia, illetve a gyógyszeres kezelés. A kognitív viselkedésterápia, pszichoanalitikus terápia segít felderíteni a szenvedélybetegség hátterét, és feltárni kialakulásának lehetséges okait, továbbá a kontroll visszanyerésében is hatékony lehet. Egyes esetekben gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, különösen szerhasználat esetén, a fizikai elvonási tünetek enyhítésének céljából.

• Ha például a lefekvés ideje 23 óra, akkor 22 óra után már nem szabad játszania, hogy le tudjon nyugodni a központi idegrendszere.
• A szerencsejáték-üzlet viszont vállalja, hogy finanszírozza a lakosság szociális védelmi programjait tevékenységeinek negatív következményeivel szemben, beleértve a szerencsejáték-függők megelőzését, kezelését és rehabilitációját.
• Például a fórumok és a chatszobák világában a való életben meg nem élhető tulajdonságokkal ruházhatja fel önmagát, akinek ez a célja.
• Enyhe fokú szerencsejáték-függőségben szenvedőknél a pszichodinamikus pszichoterápiát „gyors” kezelési lehetőségként alkalmazzák.
• A beteg közömbös a munkával szemben, főként a „valahogy pénzkereset” célját követi.

A szenvedélybetegségek gyógyulási esélyei

Ilyen az online videojáték-függőség is, ami egyre több embert érint a világ minden országában. A gaming-láz elsősorban a kamaszokat és a fiatal felnőtteket érinti, ezért nagy a szülők felelőssége a probléma időben történő felismerésében. Megvonási, elvonási tünetek jelentkeznek súlyos szenvedélybetegség esetén, abban az esetben, ha az érintett nem tud hozzájutni az általa vágyott dologhoz, vagy nem tudja végrehajtani azt a tevékenységet melyre kényszert érez. Ez megnyilvánulhat szorongás, ingerlékenység formájában, illetve szerhasználat következtében olyan fizikai tünetek is jelentkezhetnek, mint például a remegés és izzadás.

Estétől északnyugat felől határozottabban szakadozik, csökken a felhőzet. A keleti tájak kivételével helyenként kisebb eső, zápor időszakosan előfordulhat. A kissé borongósabb időjárás egy északnyugat felől érkező, gyengülő front következménye.

A videojáték-függőségre először évvel ezelőtt figyelt fel a szakma, észrevették, hogy a videojátékosok egy kis csoportja függőségszerű tüneteket mutat, ami rontja az életszínvonalukat, valamint gátolja őket az egészséges működésben. Érdemes megjegyezni, hogy nem mindenki függő, aki sokat játszik – a hangsúly inkább azon van, hogy ezt mennyire tudja beépíteni egészséges módon a mindennapjaiba, és mennyire tudja kontrollálni azt, hogy mennyit ül a gép, a laptop vagy a játékkonzol előtt. Játékfüggők a világon mindenhol vannak, de leginkább a technikailag fejlett országokban – Nyugat-Európában, Kínában, Koreában, Japánban és az Egyesült Államokban – fordulnak elő nagy számban.

Mentális zavarok

A Minnesota-modellt az ötvenes években, az Egyesült Államokban alkalmazták először alkohol- és kábítószerfüggő szenvedélybetegek kezelésére, majd a viselkedési addikciók, így a játékszenvedély esetében is használták. Hazánkban először vidéken kezdték el alkalmazni a módszert, jelenleg az ország több pontján üzemel a Minnesota-modellhez hasonló, vagy azt nagyban lekövető terápia. Szorosan kapcsolódik a modellhez az Anonim szerencsejátékosok (GA) 12 lépcsős programja.

• A technológia fejlődésével azonban a függőségek újabb formái jelentek meg.
• Ezek a szokások káros hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra, és megzavarhatják a munkával kapcsolatos feladatokat is.
• Oroszországban a szovjet korszakban és a Szovjetunió fennállása alatt nem voltak kaszinók vagy szerencsejáték-létesítmények kártyajátékokra vagy nyerőgépekre.
• Az Információs Pontokon az érintettek teljes körű tájékoztatást kaphatnak azon intézményekről, szervezetekről, ellátó helyekről, melyek képesek kezelni problémájukat.
• A dokumentumot orvosok és kutatók használják a betegségek nyomon követéséhez és diagnosztizálásához.
• A Játék határokkal program a szerencsejáték-betegségben szenvedőknek és hozzátartozóiknak szintén többféle támogatást nyújt.

A kóros vonzalom szindrómájának ideológiai, affektív és viselkedési komponensei is “kevésbé élénkek és hangsúlyosak” voltak. Játékba merülés, szenvedély, képtelenség abbahagyni a játékot, jelentős nyerés vagy veszteség ellenére. A játék leggyakrabban 4-14 óráig tart, sőt, amíg van pénz a játékban való részvételre. Ez hosszú játéktransz alatt is változatlan marad, de elveszíti eredeti fényességét és kontrasztját.

Nagyon fontos, hogy a függő képes legyen megfogalmazni, hogy a szerencsejáték helyett mit tud elképzelni az életében. A felépülés egy hosszú folyamat, amely során a beteg az örömteli céljainak elérése felé tesz lépéseket. A magyar lakosság 4-5 százalékát érinti a játékfüggőség, amely a nem szerrel kapcsolatos addiktív zavarok közé sorolható. A felépülés a függőségből soha nem megy egyszerűen, de van segítség, támogató háttér.

Az anonim szerencsejátékosok programjának alapelve az a bevált hit, hogy a hasonló problémákkal küzdő emberek segíthetnek egymásnak és példaként szolgálhatnak egymás számára. A tagság egyetlen követelménye a szerencsejáték abbahagyásának és az anonim szerencsejátékosok csoportjaiba való belépés vágya. Az anonim szerencsejátékosok első társaságaira az Egyesült Államokban emlékeztek 1957-ben. Jelenleg számos országban működnek, köztük Oroszországban is (Moszkva, Szentpétervár stb.).

A netes kényszerek olyan interaktív online tevékenységekre vonatkoznak, amelyeknek a túlzásba vitele rendkívül káros lehet. Ilyenek például az online szerencsejáték, a túlzásba vitt online részvényekkel való kereskedés, az online aukciók (például az eBay) kényszeres nézegetése, és a kényszeres online vásárlás. Ezek a szokások káros hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra, és megzavarhatják a munkával kapcsolatos feladatokat is.

Így, ha a függőség kezdeti szakaszában a betegek 1,5-3,5 órát töltenek egy játékteremben, akkor később, amikor a dekompenzáció jelei mutatkoznak, órát is képesek játékkal tölteni. Ugyanakkor az 50 év feletti betegek kategóriájában a szerencsejáték-tolerancia csökken, és a betegek a gyors kimerülés miatt fizikailag nem képesek 4-5 óránál tovább részt venni a játékban. Az alvás zavart, szorongásos álmok zavarják, nincs étvágy, gyakori a fejfájás és a szívfájdalom. A fájdalmas állapotot önmarcangolás, öngyilkossági gondolatok és hajlam, átmeneti önkritika, a „soha többé nem játszom” ígéretek kísérik (hasonlóan az alkoholizmus elvonási szindrómájában tett ígéretekhez – „soha többé nem iszom”).